(Warum es so schwer ist, gut zu sein/Armin Falk, viselkedéstudományi közgazdász könyve)
Ha egy bíró kedvenc futballcsapata veszít, nagyobb eséllyel hoz elmarasztaló/súlyosabb ítéletet. Ha vígjátékot nézünk (a kísérletben Chaplin: Nagyvárosi fények), akkor utána nagyobb eséllyel adományozunk, mintha súlyos, szomorú filmet láttunk (a kísérletben: Schindler listája).
A hangulatunk tehát befolyásolja az értékítéletünket. (Ezért kell a boltokban sokszor ütemes zenét hallgatnunk, vagyis, hogy jobb legyen a hangulatunk és óvatlanok legyünk, így többet vásároljunk…)
Megkérdezéses kísérlet: Szívesen adakozunk-e? Egyszerű kérdésre 48% igennel felel. Ha utána el kell mondjuk másoknak, hogy mit válaszoltunk erre a kérdésre, akkor 72% állítja, hogy szívesen adakozik. Ha tehát elmondhatjuk, hogy jótékonykodtunk, nagyobb eséllyel teszünk “jó”-t. Vagyis lehet, hogy valójában nem is jót teszünk, hanem hírnevet vásárolunk?
A könyvben számomra legmegdöbbentőbb kísérlet az irigységről szól: a kísérlet alanyai egy-egy szerintük előnyös fotót adnak le magukról. Párba állítják őket és azt mondják nekik, hogy a szemközti alany megítélése még vonzóbb, mint az övék. Ezután két lehetőségük van: vagy elmennek minden következmény nélkül, vagy kapnak 10 Eurót és egy fájdalmas, de veszélytelen áramütést adhatnak a vonzóbbnak “megítélt” párnál. Az alanyok 70 (!!!) %-a a 10 Euro fájdalomdíjat és mellé az áramütés adását választja, csak 30% megy el (egyértelműen igazságtalan) büntetés kiszabása nélkül.
A könyv egyenlőre (internetes kutatásom szerint) sajnos csak németül érhető el (pl. Amazonon).
Ha a téma biológiai háttere is érdekel, akkor ajánlom Boldogkői Zsolt: A szabad elme illúziója című könyvét is. Ez a könyv legalább elérhető magyarul…
Tóth Tamás
Comentários