Az, ahogyan beszélünk nem csak a megértést segíti vagy gátolja, hanem egyben erősen alakítja a rólunk szerzett benyomást is.
Néhány olyan tényezőt emelek most ki, amit kis odafigyeléssel viszonylag könnyen javíthatunk, ha a hatást is javítani akarjuk.
Talán a legfontosabb a helyes beszédtempó, mert ez nagyon sokrétű hatást fejt ki beszédünkre.
Ha kellően nyugodt tempóban beszélünk, akkor ugyanis könnyebben tudjuk kontrollálni, hogy mit és hogyan mondunk.
A gyors beszéd szükségszerűen töltelékekhez és megakadásokhoz vezet: pl. feltételes mód (azt szeretném mondani, hogy…), öööööö…., aaaa…., végülis, na szóval, stb. Ezek nem elegánsak és bizonytalan hatást keltenek.
A túl gyors beszéd elrontja az artikulációt is. A tisztán kiejtett szavak megnyugtatóbban hatnak és így műveltebb benyomást kelthetünk, természetesen a megértés szempontja mellett.
Célszerű röviden fogalmazni. A beszédkontroll hiánya következtében túl hosszú, sokszorosan (vagy sokkszorosan????) összetett mondatokat fogunk mondani, amik leírva néha tényleg szörnyűen tudnak hatni. Még szerencse, hogy nem olvassák, csak hallgatják.
Beszédeket elemezve gyakran hallok akár 100-150 körüli szóból álló, 15-20 tagmondatos mondatokat. Nincs ember, aki ugyanazt érti, mint aki elmondja. Három tagmondat bőven elég!
Ezeket a szempontokat azért emelem ki, mert tényleg csak kis odafigyelés szükséges a korrekciójukhoz.
Próbálják ki és írják le tapasztalataikat kommentbe, hogy mások is tanulhassanak belőle, én pedig igyekszem majd reagálni.
A jövő héten a képi megjelenés retorikai hatása lesz a téma. Addig is sok sikert a beszédekhez!
Tóth Tamás
コメント